Non-valvuláris pitvarfibrillációban a stroke megelőzése céljából orális alvadásgátló kezelést alkalmaznak, melyre jelenleg már többféle direkt hatású orális antikoaguláns gyógyszer áll rendelkezésre. Eddig alig történtek vizsgálatok a gyógyszercsoport tagjainak direkt összevetésére. Jelen vizsgálatban az apixaban és rivaroxaban összehasonlítása azt mutatta, hogy apixaban alkalmazása kapcsán – azonos hatásosság mellett – kisebb mind a jelentős vérzések, mind pedig a GI vérzések kockázata, mint rivaroxaban szedése mellett.

Az elmúlt két évtizedben a vesebetegség világszerte népegészségügyi problémává vált. A vesebetegség felismerése jelentősen csökkentheti a betegek fokozott halálozásáért felelős kardiovaszkuláris betegségek súlyosságát is.

Pitvarfibrilláló betegeknél a vérzés kockázatáta miatti félelem nem lehet automatikus oka az antikoaguláció elhagyásának.

A randomizált klinikai tanulmányok pozitív eredményei alapján rohamosan nő a nem K-vitamin-antagonista véralvadásgátó gyógyszerek használata a mindennapi klinikai gyakorlatban, ezzel párhuzamosan gyűlnek a "real world" tanulmányokból származó adatok, melyek megerősíthetik az RCT-kből származó bizonyítékokat a heterogén betegcsoportokban is.

A cukorbetegség önmagában és szövődményein keresztül is növeli a vénás thromboembólia rizikóját. A szerző összefoglalja azokat a kórélettani változásokat, melyek fokozzák a koagulációt, külön kiemeli a mélyvénás thrombózis, tüdőembólia és a pitvarfibrillatió és a diabetes kapcsolatát. A közlemény érinti azokat az orális antikoaguláns készítményeket, melyek diabetesben való alkalmazásáról tanulmányok találhatók.

Az egyszerű alkalmazás, a fix adagolás, a kevés gyógyszer- és étel-interakció, és a rendszeres monitorozás szükségtelensége miatt az új orális antikoagulánsokkal (NOAC) kezelt betegek száma nő, főként kardiovaszkuláris indikációval. A NOAC kezelés egyik legfontosabb szövődménye a különböző súlyosságú gasztrointesztinális vérzés. A NOAC-ok tápcsatornai vérzési kockázatot fokozó hatásáról számos ellentmondásos vizsgálat, elemzés látott napvilágot. Összességében azonban elmondható, hogy amennyiben a NOAC kezelés kapcsán körültekintően felmérjük a tápcsatornai vérzési kockázatot, és ezen új szerekkel kapcsolatban a betegeket is kellő felvilágosítással látjuk el, a NOAC-ok megfelelő biztonsággal és hatékonysággal alkalmazható gyógyszereknek tekinthetők, melyek a betegek gyógyszerszedési együttműködését is jó irányba befolyásolhatják.